Csurgay Franciska Általános Iskola



Események
<< Június 2017 >>
H K Sz Cs P Szo V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    
Határtalanul!
TAMOP-3.2.11/10-1/ KMR
TÁMOP 3.4.3
TÁMOP 3.1.4
Kapcsolat
Csurgay Franciska
Általános Iskola

2381 Táborfalva
Iskola utca 7.


tel.:
(29) 382 - 030
(29) 582 - 230 (titkárság)
fax.:
(29) 382 - 030

e-mail

Községi és Iskolai Könyvtár
Ballagási tablók
Régi képek
statisztika
A Himnusz születésnapja

Kölcsey FerencEurópában, a 16. századtól, a templomi himnuszok mintájára, elkezdtek néphimnuszokat, nemzeti himnuszokat írni.
Magyarországon két egyházi ének, a Boldogasszony anyánk és a Szent István királyhoz (Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga) dalokat énekelték himnuszként.
A 19. század elejétől az osztrák császári himnusz volt a hivatalos.

1823. január. 22-én, a 33 éves Kölcsey Ferenc megírja a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, ami először az Aurora című almanachban jelenik meg, 1828. decemberében.
Kölcsey, 1832-ben kiadott, első kötetében megjelenik a Hymnus.

1844. február 29-én a Nemzeti Színház igazgatója, Bartay Endre, pályázatot ír ki a Hymnus megzenésítésére, aminek leadási határideje 1844. május 1.
1844. elején Erkel Ferenc megírja a Himnusz zenéjét.

Az idős Erkel így emlélezik vissza:
"Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz."

news: kezirat.jpg 1844. májusa előtt Erkel Ferenc "Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon. Kölcsey." jeligével beadja pályaművét a Nemzeti Színházhoz. A bizottság június 15-én bírálja el a beérkezett 13 művet. A bizottság elnöke Petrichevich Horváth Lázár, a Honderű igazgatója, jegyzője Nádaskay Lajos, a Honderű szerkesztője, míg a tagjai Braeuer Ferenc, a belvárosi templom karnagya, Binder Sebestyén, a Nemzeti Színház énektanára, Kaiser Ferenc, Mátray Gábor, a Zenede igazgatója, Schindelmeisser Lajos, a pesti német színház karmestere, Winkler Angelo, zongoraművész, Szigligeti Ede és Vörösmarty Mihály.

A bizottság döntése:
"A 20 darab arany jutalom egyhangúlag az első szám alatti, s következő jeligés pályaműnek ítéltetett oda: Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon. Kölcsey., mint a melly a mellett, hogy magyar jellemű s a költemény szellemét leginkább megközelítő, a két főkívántatóságot is, a dallamegyszerűséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben megközelíté"

1844. június 16-án, a Nemzeti Színház titkára, Szigligeti Ede, közzéteszi a bizottság döntését., majd július 2-án be is mutatják a színházban.

A Himnusz először, 1844. augusztus 10-én hangzik el nyilvános ünnepségen, az óbudai hajógyárban, a Széchenyi névre keresztelt gőzhajó vízre bocsátásakor.
Miután 1844. szeptemberében megjelenik a kottája a Wagner József kiadónál, nagyon gyorsan ismertté válik az "új" Himnusz.
1844. november 27-én a kolozsvári Nemzeti Színházban, az előadás végén éneklik el a színészek.
1845. május16-án Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály erdélyi útján Kolozsvárott az ünneplő közönség a Himnuszt énekli, melyről az Erdélyi Híradó így számol be:

"Több száz fáklya világánál a helybeli hangászkar felvonulását követte megdicsőült Kölcseynk hymnuszának a tisztelgő fiatalság általi eldallása."

1848. március 25-én a Marosvásárhelyen felvonuló fiatalok a Himnuszt éneklik.
Hivatalos állami ünnepen, 1848. augusztus 20-án A Himnusz először szólal meg hivatalos állami ünnepségen a budai Mátyás templomban.
1850. augusztus 20-án Losonc megsegítésére tartott díszünnepségen a Himnuszt éneklik a Nemzeti Színházban.

1856. május 18.-án avatják fel Csekén Kölcsey Ferenc síremlékét, ahol a pataki kántus a Himnuszt énekli.
A pataki kántus évkönyve így ír erről:
"Csekei utunk diadalmenethez hasonlított. Nemcsak a hallgatóság, hanem az egész haza méltánylatát és dicséretét megszerzénk."

Kölcsey Ferenc síremléke Szatmárcsekén

Kölcsey Ferenc síremléke Szatmárcsekén


Alapítványunk
Táborfalvi Diákévek Alapítvány


Az alapítvány célja:
"európai színvonalú nevelés a falvakban"

Adószám: 18031632-1-13

Számlaszám:
65500013-30058755-64000012
Csengetési rend
Jelzőcsengetés 7 óra 35 perckor

1. óra 7.45 - 8.30
2. óra 8.50 - 9.35
3. óra 9.50 -10.35
4. óra 10.45- 11.30
5. óra 11.40- 12.25
6. óra 12.35- 13.20
Véletlen fotó
Évzáró
Évzáró
Évzáró 2008.
Szavazás
Mennyit készülsz a másnapi órákra?

Nagyjából 1 órát

1 - 2 óra között

Több mint 2 órát